Máj. 18-án a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ Városi Szervezete, az EMKE Háromszéki Mikes Egyesülete közös szervezésében a Székely Mikó Kollégium Dísztermében, majd a Polgármesteri Hivatal Fogadótermében bensőséges ünnepség keretében köszöntötték 70. születésnapja alkalmából Domokos Géza írót és műfordítót, a Kriterion Könyvkiadó egykori alapító igazgatóját, a Kriterion Alapítvány elnökét, az RMDSZ volt elnökét. Ebből az alkalomból Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta Domokos Gézának a romániai magyar közéletben kifejtett kiemelkedő politikai és kulturális tevékenységéért. A magas kitüntetést a sepsiszentgyörgyi városházán rendezett fogadáson Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete adta át az ünnepeltnek, akit köszöntött Albert Álmos polgármester és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A rendezvényen jelen volt az erdélyi magyar művelődési és közélet számos személyisége, köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, több RMDSZ-szenátor és képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1266. sz./
2001. február 6.
Febr. 1-jén Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kurátora, valamint a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szervezésében tartották meg A háromszéki felsőoktatás jövője az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében c. tanácskozást. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a háromszéki közoktatás helyzetéről számolt be, ebből kiderült, hogy 2000-ben Háromszéken végzettek 39,7 százaléka állami egyetemeken tanul tovább, 8,41 százaléka magánegyetemekre, 12,9 százaléka technikumokba iratkozott, 18, 23 százaléka dolgozni kezdett, és 12 százalék körüli azoknak a száma, akik valószínűleg beilleszkedési segélyben részesülnek a munkaügytől vagy fekete munkát vállaltak. A nagyszebeni Lucian Blaga egyetem Kézdivásárhelyen indított ősztől néhány szakot távoktatással, ide kb. hatszáz fiatal iratkozott be, nagyrészük Háromszékről, a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Az oktatás román nyelven folyik. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - mondotta a főtanfelügyelő. Dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolájának igazgatója vázolta az elmúlt tíz év helyzetét a felsőoktatás terén. A 91-ben Sepsiszentgyörgyön is beindított Hyperion magánegyetemtől, amely később posztliceális képzésre tért át, a Gábor Dénes főiskola kihelyezett szakán át, el egészen a Babes-Bolyai kihelyezett főiskoláig, egyértelműen pozitívnak nevezhető a folyamat Domokos Ernő szerint, mert a háromszéki fiatalok fogékonyak a (tovább)tanulásra. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány egyéves működéséről számolt be. Kezd körvonalazódni a magyar egyetem. Az egyik rész Marosvásárhelyen lenne műszaki szakokkal, egy másik Csíkszeredában (itt is már elkezdődött több szak ideiglenes akkreditációja), s Kolozsváron lenne az egyetem adminisztrációs és információs központja, könyvtára, s talán különböző szakok is. E több lábon megélni kívánó egyetem egyik pillére Háromszéken lehetne. Birtalan Ákos azt is elmondta, hogy Háromszék, pontosabban a Székely Nemzeti Múzeum melletti Dél-Kelet Intézet, mindössze egyetlen kutatási pályázattal jelentkezett, melyet elfogadott ugyan a Sapientia Alapítvány, de kiegészítések szükségesek. Jó lett volna, ha Székelyföldnek lett volna közös koncepciója, különben mindenki kéri a maga kis szeletét. - Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, az EMTE sepsiszentgyörgyi fiókjának szándékában áll műszaki karok létrehozására pályázni. A másik terv a Megyei Tanácsé, mely egy turisztikai főiskola vagy egyetem létrehozását szorgalmazza. /Éltes Enikő: A háromszéki fiatalok akarnak tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. január 31.
A kedvezménytörvény végrehajtásában közreműködő irodák tevékenységükkel semmiben nem sértik a román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírását — szögezte le Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az elnök arra reagált, hogy a Kovászna megyei prefektúra közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a román közigazgatási minisztérium képviselői a megyében folytatott helyszíni vizsgálat során azt állapították meg: az irodák tevékenységükkel sértik az egyetértési nyilatkozatot. Markó hangsúlyozta, hogy feltehetően olyan értelmezési gondról van szó ebben az esetben, amelyre az egyetértési nyilatkozat végrehajtását ellenőrző bizottság megoldást talál majd. Az említett minisztériumi vizsgálat ugyanakkor megállapította: a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal tanácstermében a román mellett kitették az EU-lobogóját, valamint a piros-fehér-zöld zászlót is. A prefektusi közlemény szerint a magyar zászló jelenléte sérti a román nemzeti jelképek használatát szabályozó törvényt. /Jogosan működnek a területi információs irodák. Minisztériumi kivizsgálás kezdődött Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2002. június 20.
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az RMDSZ-SZDP megállapodás jún. 17-i kiértékelése egyértelműen pozitív volt. A legnagyobb mulasztások az anyanyelvű oktatás szintjén történtek. A találkozón a felek abban is megállapodtak, hogy a kormánypárt az RMDSZ-t is bevonja a jövő évi költségvetés kidolgozásába. Szó esett a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal és a prefektúra épületének tetejéről eltávolított zászlók kapcsán kialakult Kovászna megyei helyzetről. Markó rámutatott, hogy a gesztussal nem ért egyet. Az ilyen alkalmatlan feszültségkeltés csakis a megye lakosságának árt - tette hozzá. Markó emlékeztette a sajtó képviselőit a Sepsiszentgyörgyön kialakult helyzet előzményeire, a prefektúra épületéről eltávolították az évek óta kifüggesztett magyar nyelvű feliratot. A zászlókat visszahelyezték mindkét épület tetőszerkezetére, és a konfliktust a napokban sorra kerülő RMDSZ-SZDP tárgyaláson igyekeznek majd feloldani. A föld és erdőtulajdon visszaszolgáltatásáról szóló törvény hozzájárul a visszaszolgáltatás folyamatának felgyorsításához, valamint a visszaigénylésre jogosultak körének bővítéséhez. Az RMDSZ-javaslatnak köszönhetően sikerült újra bevinni a törvény szövegébe a gyümölcsösök, szőlősök, legelők és kaszálók visszaszolgáltatására vonatkozó szabályozásokat. /RMDSZ-sajtóértekezlet. A zászlóügyet táblalevétel előzte meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2002. június 26.
Adrian Paunescu kormánypárti szenátor jún. 24-én a szenátusban politikai nyilatkozatában rátért a "semmirekellő" polgármesternek a gesztusára, akinek még a nevét sem tudta megjegyezni, és miután kollégái "kisegítették", végig Almos polgármesterként aposztrofálta. "Lehetetlen – harsogta, hogy egy senkiházi saját akaratából, csak úgy, valamiféle gulyásmentalitás felsőbbrendűségétől vezérelve levétesse a nemzeti zászlót, amelyet a felszabadító hadsereg tűzött ki." Szerinte az igazságszolgáltatásnak le kell sújtania a városvezetőre, a bűnöst ítéljék el, és példás büntetéssel sújtsák. "Almos polgármester senkiházi, gazember, terrorista..." Az RMDSZ-t pedig felszólította, hogy hagyjon fel ezzel a cinkos kiváró magatartással, és foglaljon állást az ügyben. - A csángók – Paunescu szenátor értesülései szerint – nem akarnak magyarok lenni, de az RMDSZ-ből többen is azon munkálkodnak, hogy tagjai közt csángók is legyenek. Ezeknek a provokációknak véget kell vetni – adta ki a szenátor a parancsot. Az RMDSZ és a kormánypárt együttműködése, amelynek során – Paunescu szerint – az RMDSZ privilégiumokat ért el, mert a kicsikart eredmények meghaladják a jogok határát. Másfelől egyes RMDSZ-politikusok, akik nevetségesen radikálisoknak mondják magukat, a szégyentelen magyar sajtóval együtt már a román állam fundamentumát támadják, és megkérdőjelezik az alkotmányos előírásokat is. Szerinte hiba volt beleegyezni abba, hogy a kisebbségek ünnepeiken használhassák saját zászlaikat. Paunscu a következőképpen zárta szavait: "Az RMDSZ-nek színt kell vallania. Ilyen szent dolgokkal nem lehet tréfálni. Ha nem sikerül Romániát megszabadítani a terroristáktól, ilyen terrorcselekményektől, akkor szégyellhetjük magunkat!"... Taps, viharos elismerés követte a beszédet, főként a Nagy-Románia Párt traktusában, amelynek egyik tagja később külön megköszönte Adrian Paunescu szenátornak ezt a politikai nyilatkozatot, hozzátéve: jó, hogy kormánypárti politikus mondta ki mindezeket, mert ha ők tették volna, rögtön rájuk sütik, hogy szélsőségesek, xenofóbok stb. Verestóy Attila, az RMDSZ-frakció vezetője, az RMDSZ alelnöke válaszolt. Amikor beszélni kezdett, egyes szenátorok a jilavai börtönt emlegették mint jövendő szálláshelyet az RMDSZ-politikusok számára. Másról van szó, jelezte Verestóy. A törvény értelmében a nemzeti zászlót a középületeken és a polgármesteri hivatalokon kell kitűzni. És ez a zászló most is ott lobog a sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal épületén. Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épületén régen volt egy kétnyelvű tábla, amelyet eltávolítottak. Az érv a törvény betűje volt, mely szerint a táblának ott nincs helye. Erről hosszas vita folyt, döntés született, az ügyet rendezni kell. Álmos polgármester sértve érezte magát, hogy a prefektúra ilyen szűklátókörűen értelmezte a törvényt, úgy döntött, hogy a Polgármesteri Hivatal oromzatán kéthavonta cserélt nemzeti zászlót – és mivel éppen a csere ideje volt – nem tűzeti vissza, mert a törvény ezt nem írja elő. Verestóy hozzátette: egymás szimbólumait kölcsönösen tisztelni kell. A prefektus hibát követett el, amikor megtagadta a tábla visszahelyezését, és nem volt helyes az eljárás a polgármester úr részéről sem, aki úgy vélte, ha a prefektúra így akarja alkalmazni a törvényt, akkor ő is cselekedhetik ekképpen. /Béres Katalin: Adrian Paunescu politikai "gyöngyszemeiből": "Almos polgármester senkiházi, gazember, terrorista..." . = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./
2003. február 8.
Zászlóügyben elmarasztaló ítéletet hozott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal ellen az onesti-i bíróság. A több mint fél éve húzódó pert a Kovászna megyei prefektúra indította a megyeszékhelyi városháza ellen. Az ok: a román nemzeti zászlók nem megfelelő elhelyezése, és magyar fejléces papírok használata a városháza levelezésében. Bár a sepsiszentgyörgyi városháza bizonyítékokat mutatott be igazának alátámasztására, az onesti-i bíróság a prefektúra javára döntött, azaz Albert Álmos polgármestert 100 millió lejes bírság kifizetésére kötelezte. Albert Álmos igazságtalannak tartja az ítéletet, fellebbezést kíván benyújtani. /Albert Álmos ellen döntött zászlóügyben a bíróság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2003. június 25.
Kézbesítették Albert Álmosnak Sepsiszentgyörgy polgármesterének azt az átiratot, amelyben a prefektúra felszólítja a sepsiszentgyörgyi polgármestert: három napon belül intézkedjék a városháza tetején lengő zászló kicseréléséről, ellenkező esetben 15 millió lejes pénzbírságot kell fizetnie. A polgármester válaszol, és ugyancsak fényképpel illusztrálva bizonyítja, hogy a hivatalon - a törvény követelményei szerint a bejárat két oldalánál - hibátlan állapotban vannak a zászlók. Ami a városháza tetején található zászlót illeti, arról egyelőre - Albert szerint - nem tudni, ki a gazdája, ugyanis első alkalommal 1944. szeptember 5-én került fel a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalra annak jelképeként, hogy a román hadsereg elfoglalta az első erdélyi várost. Tavaly júniusig a hegyivadász-alakulat kiskatonái hajtották végre kéthavonta a zászlócserét. Ez a mostani Sepsiszentgyörgy polgármesterének harmadik "zászlócirkusza". Tavaly júniusban a román civil szervezetek hívták fel a figyelmet arra, hogy eltűnt "a román hadsereg szimbóluma" a városházáról. A prefektúra ötvenmillió lejre bírságolta Albert Álmos polgármestert, aki bírósági úton szeretett volna érvényt szerezni igazának, ám a Bákó megyébe költöztetett pert egyaránt a prefektúra nyerte meg. Ezt követte egy decemberi ügy, amikor a prefektúra hatvanötmillió lejre bírságolta Albert Álmost, mert a december 1-jei nemzeti ünnepen nem tétette ki a román zászlókat a legnagyobb központi utakon, és nem cseréltette ki újra a városháza lobogóit. /Farkas Réka: Újabb zászlóbotrány tört ki Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./ A hegyivadászok alpinistái új trikolórt helyeztek el a kupola csúcsán, bizonyítva: konfliktusgerjesztés nélkül is megoldhatók olyan problémák, melyek feszültséget kelthetnek két politikai alakulat vagy intézmény kapcsolatában. /(Flóra Gábor): Új zászló lobog a tornyon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2004. február 11.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul a Horia Grama prefektus, ha továbbra is alkalmazási feltételként tünteti fel a magyar nyelv ismeretét a sepsiszentgyörgyi városháza. Elismerte, a közigazgatási törvény előírja, hogy egyes munkahelyekre a kisebbségek anyanyelvét is ismerő személyt kell alkalmazni, de nem kell általánosítani, mert az törvénytelen és alkotmányellenes. Mások felszólítására visszavonták határozataikat, rendeleteiket, de Sepsiszentgyörgy makacsul kitart. A prefektus azt is kifogásolja, hogy a megyei tanács és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat törvénytelenül használja címerét. Azzal magyarázták a címerhasználatot, hogy levédték a védjegyhivatalban. /(Szekeres): A feljelentő prefektus. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./
2005. április 15.
Beperelte a sepsiszentgyörgyi Constantin Brancusi Iskolacsoport vezetősége a helyi tanácsot és a polgármesteri hivatalt az iskola falán elhelyezett Lósy Schmidt Ede-emléktábla miatt. A tanintézet vezetősége arra hivatkozott, hogy a tanács törvénytelenül, az iskola beleegyezése nélkül helyezte el a táblát az iskola falán tavaly novemberben, és nem bizonyított, hogy Lósy Schmidt Ede valóban az épületben született. A sepsiszentgyörgyi tanács a magyar tudomány napja alkalmából akarta elhelyezni az emléktáblát az épület falán, Lósy Schmidt Ede egykori mikós diák, a budapesti Magyar Műszaki Múzeum megalapítója tiszteletére, aki ebben a házban született. Rodica Parvan iskolaigazgatónak az ellenkezése miatt a tábla avatására néhány napos késéssel került sor. Az avatóünnepség botrányba fulladt, mivel a városi tanácsosi tisztséget is betöltő Rodica Parvan az intézmény diákjait vezényelte ki, hogy megakadályozza az emléktábla felavatását. Albert Álmos polgármester elmondta, a tanács minden szükséges engedélyt beszerzett az emléktábla elhelyezésére. /Bíró Blanka: Törvény előtt a Lósy-emléktábla ügye. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./
2006. március 17.
Regionális stúdió létrehozásáról írt alá együttműködési megállapodást a Duna Televízió, a Kovászna Megyei Tanács és a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal. A stúdió várhatóan ősszel kezdi meg tevékenységét, ezt megelőzően a Duna TV szakemberei mérik fel a felszerelési szükségleteket a közalapítványi pályázatok összeállításához – közölte Cselényi László, a közszolgálati televízió elnöke. Demeter János, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a székelyudvarhelyi regionális stúdiónak köszönhetően 2000-től tapasztalható Háromszék mellőzése a Duna TV-hírekből, ezért szükséges itt is egy stúdiót tető alá hozni. /Domokos Péter: Ősztől Duna Televízió-stúdió sugároz Sepsiszentgyörgyről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2007. február 12.
A jövőben a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közleménye román nyelven is megjelenik. Előzőleg a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fóruma jelezte a Diszkriminációellenes Tanácsnak, hogy sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közpénzekből havi folyóiratot jelentet meg csupán magyar nyelven. Sztakics Éva alpolgármester szerint eredetileg a közleményt azért adták ki, hogy a magyar nemzetiségű lakosság is hozzáférhessen a megyei tanács határozataihoz. A tanácsi határozatok ugyanis eddig a polgármesteri hivatal honlapján csak román nyelven jelentek meg. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács igazgatótanácsa úgy döntött, hogy a sepsiszentgyörgyi helyi tanács diszkriminált, amikor nem adta ki a polgármesteri hivatal lapját román nyelven is. /Diszkrimináció-értelmezések. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./
2007. április 11.
Az autonómia ne legyen politikai támadás eszköze – hangsúlyozta Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester szétküldött írott nyilatkozatában. Az elöljáró arra figyelmeztette a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), az autonómia-népszavazás szervezőjét, hogy ne használjon fel politikai célokra kulturális vagy egyházi rendezvényeket. A Sepsireform Egyesület ugyanis az SZNT nevében ingyenes sátorhelyet kért a polgármesteri hivataltól a Szent György Napok idejére, ahol állóurnát állítottak volna fel azok számára, akik a városnapokra térnek haza, és véleményt kívánnak nyilvánítani a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Albert Álmos polgármester nem engedélyezte a sátor felállítását, az elutasítást indokoló levelében leszögezte: „senki ne vigyen politikát a kultúrába, művelődési vagy egyházi rendezvényekbe, mert lehet, hogy a másként vélekedőkből ellenszenvet, megosztottságot vált ki a tolakodás”. A polgármester azt javasolja, hogy az SZNT, a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Sepsireform Egyesület saját rendezvényein biztosítson véleménynyilvánítási lehetőséget a lakosság számára, illetve hogy a referendum szervezői keressék fel otthonukban azokat, akik hazalátogatnak a Szent György Napokra. Sepsiszentgyörgyön eddig 20 847 személy voksolt a nem hivatalos autonómia-népszavazás alkalmával, a szavazók mintegy 90 százaléka támogatta az autonómia ügyét. /Kovács Zsolt: Albert Álmos: megosztó a tolakodás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2007. július 25.
Noha 2001 óta törvény szavatolja a magyar nyelv használatának a jogát azokon a romániai településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a húsz százalékot, a hivatalok csak elvétve iktatnak magyar nyelvű kérvényeket. Az okok között helyenként a fordítás többletköltségeit, az ügyintézés nehézkességét említik. Az is felmerül, hogy az erdélyi magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Szatmárnémeti magyar lakosai alig élnek a közigazgatási törvény által szavatolt nyelvhasználati jogukkal. A város önkormányzata ez év tavaszán nyitott ügyfélfogadási irodát, így a hivatalhoz folyamodóknak nem kell a különböző osztályokat felkeresniük. Az új közönségszolgálati iroda hét alkalmazottja közül kettő jól beszél magyarul. A város magyarságának aránya megközelíti a negyven százalékot, furcsán tekintenek az emberre, ha magyarul szeretne kérvényezni valamit. „Senki sem akart még nálunk magyar nyelvű beadványt letenni, de azért próbálja meg, hátha az illetékes osztályon van olyan személy, aki magyarul tud majd válaszolni – mondta az iroda egyik alkalmazottja. – Szép számmal fordulnak hozzánk olyanok, akik magyar nyelven érdeklődnek, viszont az írásbeli kérvényeket vagy egyéb hivatalos beadványokat már mindenki román nyelven fogalmazza meg. ” Az önkormányzat magyar polgármesterének címzett leveleket is többnyire az állam nyelvén fogalmazzák. Évente csak egy-két magyarul írott levelet kapnak. Az 51 százalékban magyarok lakta Tordaszentlászlóban is románul írják a kérvényeket. A közhivatalnokok többsége magyar anyanyelvű, de a kérvényt a román nemzetiségű jegyzőnek láttamoznia kell, így hát le kell neki fordítani a dokumentumot. „Csak román nyelvű űrlapokat használunk, és ha valaki nem igazodik el a kitöltéssel, inkább segítünk neki” – jegyezte meg a hivatalnok. Sepsiszentgyörgyön a városháza szociális irodájánál már a bejárat előtt magyarul kérdezik, milyen ügyet szeretnének intézni. Tankó Vilmos, a szociális iroda vezetője elmondta: azokat a kéréseket, amelyek kizárólag az iroda vagy a városháza hatáskörébe tartoznak, két nyelven lehet benyújtani, ilyenek többek között a lakásigénylésre vagy tűzifaigénylésre vonatkozó kérések, amelyekhez magyar és román formanyomtatványokat is készítettek. A gyermeknevelési támogatásokra vagy a fűtéstámogatásra vonatkozó kérések csak román nyelven tölthetők ki. „Vannak dolgok, amelyek elméletben gyönyörűek, a gyakorlatban viszont nem működnek” – jegyezte meg a hivatali nyelvhasználati gyakorlat kapcsán Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész. Az emberek megszokták, hogy ami hivatalos, azt románul kell írni. A nehézségek abból fakadnak, hogy a törvényhozó elfelejtett a fordítási költségekről rendelkezni. Márpedig a szakképzett fordító igénybevétele fontos lenne. A romániai magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Sok esetben a tanár sem tudja, hogy a néptanácsnak, a polgármesteri hivatalnak vagy éppenséggel az önkormányzatnak kell címezni a kérvényt. „Sokat segítene, ha legalább a romániai magyar sajtó egységesen nevezné meg az intézményeket. Ezt a célt szolgálta a közigazgatási szótár kidolgozása; a szerkesztőségek többsége azonban nem veszi figyelembe a nyelvészek által javasolt megnevezéseket” – tette hozzá Szilágyi N. Sándor, aki szerint az lenne megoldás, ha a magyar nyelv is hivatalos nyelvvé válna legalább azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben többségben van a magyarság. Erre vonatkozó törvényjavaslatát azonban annak idején még az RMDSZ is elvetette. A 2001/215-es helyi közigazgatási törvény értelmében minden olyan közigazgatási egységben (településeken, illetve megyékben), ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbségi nemzet tagjainak jogukban áll anyanyelvüket is használni az önkormányzattal való kommunikáció során. A helyi önkormányzatok kötelesek biztosítani, hogy a lakosok az anyanyelvükön kaphassanak szóbeli felvilágosítást. Kötelesek továbbá írásban is a kisebbség nyelvén válaszolni, amennyiben a beadványokat ezen a nyelven fogalmazzák. A jogszabály azt is előírja, hogy a képviselő-testületi ülések napirendi pontjainak, illetve határozatainak tartalmát is az anyanyelvükön hozzák a 20 százalékot meghaladó kisebbség tagjainak tudomására. Hivatalosan magyarul. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2007. augusztus 22.
Panasszal fordult a Hargita és Kovászna Megyei Román Civil Fórum az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz: a múlt hétvégén lebonyolított Háromszéki Magyarok Világtalálkozója diszkriminatív a románok és a más nemzetiségűek (németek, romák, zsidók stb.) számára. A feljelentők a felelősséget Demeter Jánosra, a Kovászna Megyei Tanács elnökére, a tanács vezetőségére, valamint a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatalra hárítják. A fórum tagjai szerint az augusztus 17–20-a között megszervezett rendezvény nyilvános, és kimondottan etnikai jellegű volt. „A rendezvény a szervezők cinikus és arrogáns hozzáállását bizonyítja a nem magyar nemzetiségű Kovászna megyei lakosok irányába. Ezáltal másodrendű állampolgároknak tekint, akiket nem kell számba venni, habár mi is a megye fiainak, adófizető polgároknak tekintjük magunkat”, olvasható a közleményben. /Diszkriminálva érzik magukat a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
2007. november 19.
Aggodalmát fejezi ki Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere amiatt, hogy a helyi unitárius templom lesz a helyszíne Tőkés László sepsiszentgyörgyi kampányrendezvényének. A polgármesteri hivatal elfogadta a Tőkés Lászlót támogatók kérését, engedélyezte a rendezvényt. Azonban Albert Álmos unitárius hívő minőségében úgy vélte, hogy lelkipásztoruk „politikai talajra tévedve súlyos hibát követ el”, és megosztja a sepsiszentgyörgyi unitárius gyülekezetet. Kovács István unitárius lelkész szerint az egyházközség döntött a rendezvény megszervezéséről. „Örömmel fogadom Albert Álmos aggodalmát gyülekezetünk iránt. Sajnálom azonban, hogy nem tartja a kapcsolatot az egyházzal, nem jár még többet templomba, ahol kifejthetné véleményét, s részt vehetne a döntésekben. Mert akkor nem kellene személyeskedő közleményben vagy akár fizetett hirdetésben kifejtenie álláspontját” – fogalmazott a lelkész. A választási törvény egyébként csupán a közintézményekben történő kampányolást tiltja. A templom falai közötti kampányolást nem tiltja a kultusztörvény sem. /Templomban is kampányol Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2008. április 1.
Romániában elsőként agráripari parkot létesítenének Sepsiszentgyörgytől 3 kilométerre, Szépmező határában. Március 31-én tartották a Kistermelők Szövetkezetének alakuló ülését. Ennek célja, hogy a kistermelők megkezdjék a termelői hálózat szervezését, amely az agráripari park működésének alapját képezi. A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal és a Csongrád megyei Mórakert Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet szerződést kötött egy közös raktár-csomagoló centrum létrehozásáról. /Jakab Judit: Agráripari park Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2008. május 14.
A többi polgármesterjelölt nevében elnézést kérek, és megkövetem a polgármesteri hivatal dolgozóit – jelentette ki sajtótájékoztatóján Csinta Samu, az MPP polgármesterjelöltje Antal Árpád múlt heti javaslatára reagálva. Az RMDSZ-es jelölt akkor korrupciós panasziroda megnyitását helyezte kilátásba, és azt ígérte, megválasztása esetén táblákat raknak ki a hivatalba, melyek arra figyelmeztetnek: nem fogadnak el kenőpénzt a gyors ügyintézésért. Csinta úgy értékelte, hogy Antal Árpád ,,otromba módon megsértette” a városháza alkalmazottait, a táblák szövege ,,mélységesen megalázó azokra az emberekre nézve, akik ott dolgoznak”, azt üzeni, a polgármesteri hivatalban csupa korrupt, csakis a csúszópénzért cselekvő munkatárs tevékenykedik – majd hangsúlyozta: az MPP biztosítja a hivatal munkatársait, hogy számít rájuk, ha őt választják polgármesterré. Kifogásolta Antal Árpád kijelentéseit Albert Álmos jelenlegi polgármester, az RMDSZ területi elnöke is. /Farkas Réka: Nincs korrupció a városházán (megvédték a hivatal munkatársait). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./
2008. május 21.
Az RMDSZ az összevissza ragasztott, sok plakát miatt, az MPP pedig kampányplakátjai eltüntetése okán tiltakozik. A két politikai szervezet egymást okolja, Sepsiszentgyörgyön. Tóth-Birtan Csaba városi RMDSZ-elnök szerint az alaphangot az MPP ütötte meg, teleragasztották a hivatalos pannókat, és letakarták a vetélytársak hirdetéseit is. A RMDSZ-esek sem tehettek mást, megteltek a magánházak, üzletek kerítései, falai. Albert Álmos polgármester felszólította a pártokat, takarítsák le a pluszban kirakott plakátokat, ha nem teszik meg, a hivatal jár el, az érintettek költségén. Csinta Samu, az MPP polgármesterjelöltje elmondta, a hivatalos reklámtáblákról eltüntették a pluszban kirakott plakátokat, de ugyanezt elvárják vetélytársaiktól is. Csinta szerint az MPP sepsiszentgyörgyi falragaszainak 90 százalékát megsemmisítették. /Farkas Réka: Dúl a plakátháború (Egymásra mutogatnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./
2008. szeptember 6.
Elkészültek a tervek a Székelyföldön alkalmazandó egységes jelképrendszerről, melyet bemutattak a sepsiszentgyörgyi városházán. Kopacz Attila tervező elmondta, kisebb építményeket csak a megye- és városbejáratokhoz ajánlott elhelyezni, máshol megteszi az ízléses tábla. A tervező szerint Kós Károly motívumait kell felhasználni a határkő gyanánt állítandó építményeknél. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke végigjárta a megye összes bejáratát, s a határtáblák fényképeit mutatta. Legtöbbjük siralmas. Sok helyen a szocialista időkből származó betonépítmények maradványai, rozsdaette vasszerkezetek ,,jelképezik" a megyét. A tervek szerint a megyebejáratnál Háromszék címere és a székely címer fogadja az érkezőt, a városok, községek bejáratánál pedig a közigazgatási egység címere a székely címerrel párosítva. /Szekeres Attila: Amilyen a porta, olyan a gazda (Egységes jelképrendszer a Székelyföldön) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
2008. szeptember 20.
Nem látni egyelőre, hoz-e bármilyen előremozdulást a székelyföldi autonómia ügyében az SZNT által kezdeményezett újabb népszavazás. A román fél egyelőre nem nyilatkozott. A kormányon levő RMDSZ elnöke, Markó Béla határozottan kivitelezhetetlennek nevezte az újabb népszavazást, mondván, országos népszavazás dönthet a közigazgatási felosztást célzó kérdésekben. Az SZNT azonban kitart elképzelése mellett, és MPP-s önkormányzati képviselők segítségével több székelyföldi településen kezdeményezik a népszavazás kiírását. Számos RMDSZ-es polgármester támogatja az ügyet. Sepsiszentgyörgyön közmeghallgatást írtak ki, a világhálón vagy a városházán tanulmányozható Székelyföld autonómiastatútuma, a hajdani és remélt majdani autonóm régió térképe. Hozzászólásokat, észrevételeket várnak. Nagyon fontos lenne többen aktívan bekapcsolódnának. Ha 128 székelyföldi önkormányzat teszi meg a lépést, ha sok száz, ezer magyar hozzászól az ügyhöz, többé nem lehet vitatni az igény jogosságát. /Farkas Réka: Szóljunk hozzá! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2008. szeptember 25.
A sepsiszentgyörgyi autonómia-népszavazás megszervezéséről szóló tanácshatározat-tervezet visszavonását kéri a Kovászna és Hargita megyei Románok Civil Fóruma. A Magyar Polgári Párt frakciójának kezdeményezésére a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal múlt héten bocsátotta közvitára a határozat-tervezetet, melynek tárgya a Kovászna megye határainak módosítását érintő referendum megszervezése. A Románok Civil Fóruma provokációnak minősíti, hogy a népszavazást éppen a román nemzeti ünnep környékén, november 30-án tervezik megtartani. Ioan Solomon elnök nyílt levele szerint: Antal Árpád polgármester felelőssége, hogy ne adjon teret az autonómia-népszavazást érintő alkotmányellenes kezdeményezéseknek, amelyek, megfogalmazása szerint „veszélyesek a térség nyugalmára”. „Nem áll módomban visszavonni a tervezetet, hiszen nem is én kezdeményeztem, hanem a polgári frakció” – reagált erre a sepsiszentgyörgyi elöljáró. /Kovács Zsolt: „Provokáció a referendum” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2008. december 11.
Gyere haza, vár a telked – ez a neve annak a programnak, amelyet Sepsiszentgyörgy helyi vezetése hirdetett meg. A város önkormányzata vállalta, hogy évente ötven közművesített telket ad fiatal házasoknak lakásépítésre. A program elsősorban a különböző egyetemi központokban tanuló sepsiszentgyörgyi fiatalokhoz szól. A ház felépítésére két év áll rendelkezésükre, és nem kötelező céggel építkezniük. Kifizetődőbb céggel végeztetni a munkálatokat, mert az állam tízezer eurós támogatást ad ilyen esetben. Az érdeklődőknek jövő év március elejéig kell jelezniük lakásépítési szándékukat a sepsiszentgyörgyi városházán. /Hazacsábítaná a fiatalokat Sepsiszentgyörgy. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2008. december 30.
Az angyalka hozta a székelység eme jelképét Sepsiszentgyörgyre, és ez „teljesen törvényes”, jelentette ki Antal Árpád elöljáró a polgármesteri hivatal épületére felvont kék-arany színű lobogóra, a székely zászló utalva. Az elöljáró szerint nagyon fontos használni a székely jelképeket a Székelyföldön. Ilyen szimbólum a székely lobogó is, tehát ki kell azt tenni a régió polgármesteri hivatalainak épületeire. Kifejtette, a székely lobogót már négy hónappal korábban kitették a szentgyörgyi városi tanács termében, és az senkit nem zavart. /Székely zászló Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./
2009. január 14.
Alig fél éve polgármestere Sepsiszentgyörgynek Antal Árpád, a városon máris meglátszik a változás. Antal Árpád elmondta, a város vezetését kiürült kasszával vette át, elkészített tervek sem nagyon sorakoztak a polcokon. Lendületet vitt a hivatalba, hatékonyabban és gyorsabban kezdtek el dolgozni. Jobban kell gazdálkodni a saját vagyonnal. Eddig aránytalanul kapott pénzt a Tamási Áron Színház és az Andrei Muresanu Színház, Antal Árpád kiszámolta, hogy az Andrei Muresanu Színház költségvetése soha nem lehet több, mint a Tamási Áronnak az egyharmada. Népszerűtlen intézkedés volt a butikháború, le kellett bontani a butikokat, felháborodást váltott ki a Petrom benzinkút mögötti disznópajtasor lebontása is. A polgármester szerint veszélyben van a székelység, megpróbálnak bennünket egymásnak ugrasztani, mondta. Közben létrehozták a székely városok szövetségét, elég jó együttműködés alakult ki a székely városok polgármesterei és a két megyei önkormányzati vezető között. /Váry O. Péter: Városépítés ellenzékből (Év elején a városgazdák) Beszélgetés Antal Árpád Andrással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
2009. január 20.
A megválasztásuktól eltelt fél év mérlegét ismertette Kovács István, az MPP sepsiszentgyörgyi önkormányzati frakciójának vezetője. Szükségesnek tartották az egyezséget az RMDSZ-szel, hogy ne iszapbirkózás, hanem a városért való cselekvés legyen az önkormányzat jellemzője. Támogattak minden építő elképzelést, és megjelenítették saját ötleteiket is. Legnagyobb kudarcnak az autonómia-népszavazás elnapolását tartja, azt, hogy az RMDSZ kihátrált e mögül. Szimbolikus értékű, de eredmény, hogy felkerült a székely zászló a városházára. /Farkas Réka: A városért cselekednek (beszámolt az MPP frakcióvezetője). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./
2009. február 2.
A lakosság és az önkormányzat elképzelése szinte összhangban van a város költségvetésének elosztását illetően, jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki a városháza által első ízben kezdeményezett lakossági költségvetés-tervezés eredményeit ismertette. Legtöbbet, a büdzsé 14,9 százalékát infrastruktúra-fejlesztésre költené a lakosság, 11,7 százalékot pedig művelődésre, miközben ez utóbbira az önkormányzat 21 százalékot szán. A tanügyre a büdzsének 10 százalékát javasolja a lakosság, a városvezetés pedig 20 százalékot. A kérdőíveket kitöltők 9 százalékot szánnának munkahelyteremtésre. Ilyen fejezet a város költségvetésében nem szerepel, Antal Árpád szerint oda kell figyelni erre a problémakörre is. /Kovács Zsolt, Horváth István: Költségvetés javaslatokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2009. április 23.
Bizalmi válságot okozott közte és az MPP között, hogy a polgári frakció a román tanácstagokkal fogott össze a költségvetés vitáján – jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Az MPP, a polgári frakció mindkét színház számára 150 000 lejjel többet javasolt, a román képviselőket is maguk mellé állítva, keresztülvitték akaratukat. Ez a polgármester szerint kultúrpopulizmus. Újabb adalékként a román színház által jóváhagyásra az önkormányzat elé terjesztett költségvetés-elosztási tervezetet ismertette, melyben az Andrei Muresanu Színház vezetősége kevesebb mint ötszázaléknyi saját bevétellel számol.,,Nem tudom elfogadni, hogy ilyen keveset vállaljon, arányaiban legalább meg kellene közelítenie a Tamási Áron Színházét” (a magyar színház közel 17 százalékos saját bevételt vállalt). /Váry O. Péter: Bizalmi válság a színházak miatt (Antal Árpád kultúrpopulizmussal vádolja az MPP-t). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
2009. május 4.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester még mandátuma átvételekor megígérte, hogy támogatni fogja az egyetemi végzettséggel rendelkező fiatalok hazatelepedését, és ingyen házhelyet biztosít számukra. Összesen 141 kérést tettek le a sepsiszentgyörgyi városházán a Gyere haza című programra jelentkezők. A polgármester elmondta: idén 50 területet adnak át az igénylőknek. /K. Zs. : Ingyen házhely fiataloknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2009. május 26.
A bukaresti sajtó igyekezett agyonhallgatni a székelyföldi tiltakozássorozatot, alig esett szó tévékben, lapokban a csíkszeredai tüntetésről, és ahol említették, ott is mélyen alábecsülték a résztvevők számát. Horia Grama SZDP-s képviselő, a párt megyei elnöke szerint végre sikerült tiszta vizet önteniük a pohárba, nem kellett különböző trükkökhöz folyamodniuk, hogy kicseréljék az intézményvezetőket. Meglepőnek nevezte az RMDSZ heves tiltakozását, úgy értékelte, nem politikai, hanem etnikai alakulatként viselkedik, és ,,feledékenyek a magyar politikusok, hisz amikor ők voltak hatalmon, mindenkit kicseréltek”. Elena Udrea turisztikai miniszter a D-LP ügyvezető titkáraként pártja nőszervezetének politikai rendezvényére érkezett Háromszékre. Könnyedén kijelentette, tudomása szerint a D-LP sok magyar tisztségviselőt hagyott funkcióban. Céljuk nem a magyarok leváltása, hanem a kormányprogramot végrehajtó szakemberek kinevezése volt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere felvilágosította: a 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken a decentralizált intézmények vezetőinek alig 15 százaléka – szám szerint hat – maradt magyar. Replikaként Elena Udrea Traian Basescu korábbi kijelentésére hivatkozott: reméli, nem tájékoztatták félre akkor, amikor azt mondták neki, nincs román alkalmazott a sepsiszentgyörgyi városházán. Antal Árpád válasza rövid volt: tévesen értesült a miniszter asszony, és nem kívánja kirúgni a román alkalmazottakat csak azért, hogy a D-LP-nek legyen igaza. /Farkas Réka: Védekeznek a román politikusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./
2009. július 30.
A székely lobogó eltávolítását követelte a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületéről Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az Antal Árpád elöljárónak elküldött levelében. Munteanu hangsúlyozta, tilos kitűzni másfajta lobogókat, kivéve, amikor hivatalos állami látogatót fogadnak a hatóságok. A kék-ezüst székely zászlót tavaly év végén tűzték ki a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületére. /Kovászna megye prefektusa a székely zászló levételét kéri. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./
